Csaknem nyolc évszázad telt el azóta, hogy a Ciszterciek egy Lengyelországból Magyarországra vezető régi út mentén Szczyrzyc-en, a, a Stradomka patak völgyében, a Ciecien hegy lábánál letelepedtek. Az utolsó Piasztok idejében Szczyrzyc járási székhely volt. Ez a helyiség később a Szent Benedek Reguláját követő szerzetesek állattenyésztő és földművelő munkájáról vált ismertté. Az „Ora et labora” (Imádkozzál és dolgozzál) szellemében a földművelés mesterei lettek. Ezzel példaként szolgáltak nemcsak a szomszédságban, hanem messze környéken is.
A monostor alapítója Teodor Cedro, krakkói nádor (1234), akinek címerpajzsán a griff madár látható. Jedrzejów-ból hívott szerzeteseket Ludzmierz –be. Feltöretlen, szűzföldet adományozott nekik, hogy azt mezőgazdasági területté alakítsák át. A szerzetesek az akkor még gyéren lakott vidéken az evangéliumot hirdették, és az Üdvözítő Anyjának tiszteletére vezették az embereket.
Nem tisztázott, hogy Ludzmierzből miért telepedtek át Szczyrzycbe. Lehet, hogy a tatárok, vagy rablók támadásai kényszerítették őket helyváltoztatásra a kellőképpen nem védett monostorból. Ludzmierzben a plébána és a javak felügyelete kb. a múlt század végéig a szerzeteseké maradt. A Ciszterciekre jellemző az Isten Anyjának tisztelete. Erről tanúskodik a Ludzmierz-i Mária szobor és Szczyrzycben az Istenanya kegyképe.
Az első lengyel pápa, II. János Pál mindkét helyen imádkozott. Egy krónikában olvasható, hogy a Szűzanya Ludzmierz-i szobra és az Istenanya Szczyrzyci kegyképe számára Romiszowski Apát 1727-ben koronákat és ruhákat rendelt egy krakkói aranyművesnél. Ezért koronázta meg a szobrot II. János Pál pápa és ő áldotta meg az arany koronákat is, melyeket Józef Glemp, Lengyelország prímása helyezett el a Szczyrzyci kegyképre.
Az itteni Ciszterciek alapították a Nowy Targ nevű falut. Szaflary-ban várat építettek. Művelt földdé változtatták Podtatrze-t, patakokat szabályoztak és hidakat építettek. A fiatalokat nemcsak a hit igazságaira tanították, hanem különféle mesterségekre is, főként olyanokra, melyek a földművelésben és a kertészkedésben hasznosíthatók.
A könyvnyomtatás előtt a Ciszterciek saját kezűleg másolt, szép iniciálékkal és képekkel díszített liturgikus könyveket használtak. Némelyik kódexen évekig dolgozott egy-egy szerzetes. Akadt, aki a munkájára vonatkozó utalást is tett. Pl. az egyik Szczyrzyci antifonáléban latinul ez olvasható: „Scribere qui nescit nullum putat laborem. Tres digiti scribunt, et totum corpus laborat.” Vagyis: „Aki nem ért hozzá, annak az írás nem munka. De bár csak három ujj ír, az egész test küszködik.” Ebből arra lehet következtetni, hogy rivalitás volt a monachusok és a szántóföldeken dolgozó szerzetesek között, akik – a földművelők szemszögéből nézve – a könyvek másolását nem tekintették munkának.
Lengyelország felosztása idején a Ciszterciek nagyon sokat szenvedtek. A megszállók több apátságot kifosztottak; a Szczyrzyci ciszterciektől elvették földjeiket, erdeiket. Megtiltották, hogy fiatalokat vegyenek fel a noviciátusba. Az elnyomás enyhültével a ciszterciek – a középkori Trinum mintájára – Szczyrzycen a földművesek gyerekei számára létesítettek iskolát. Innen került ki a Podhale néven ismert író; Wladyslaw Orkan.
A hitleri megszállás idején – a szigorú tilalom ellenére – Lengyelország egész területéről jött sok menekültnek adtak védelmet az apátság falai. A szerzetesek celláit tantermekké alakították át, ahol titokban voltak előadások, „földalatti” összejövetelek. 1945-ben a Ciszterciek ezt a tanítási helyet magán-kollégiummá alakították át.
A kommunista hatóságok ezt az iskolát 1955-ben megszüntették, és bútorgyárat építettek a homlokzati oldalra, hogy ’sorompót’ húzzanak a szerzetesek és a fiatalok közé. Az 1939-45 közötti időben tanúsított rendkívüli bátorság elismeréseként az apátságot a Virtute militari érdemkereszttel tüntették ki.
solidarnos’c által megszabadított Lengyelországban a Szczyrzyci Ciszterciek régi birtokaik, szántóföldjeik és erdeik egy részét visszakapták (vissza-vásárolták) annak reményében, hogy mezőgazdasági művelésben szerzett hagyományaikat ápolják.
1623 ig visszamenő régi krónikák szerint a Szczyrzyci ciszterciek valamilyen italt is készítettek, pörkölt gabona, komló és más termények felhasználásával. Ez az ital a ’cerevisia’ olyan szomjat oltó folyadék volt, mint manapság a tea, vagy a kávé. Ma egy régi recept alapján olyan könnyű sört gyártanak, mint a nyugaton ismeretes maláta-ital.
